Mi az a flow?
A flow élmény kutatásának meghatározó alakja Csíkszentmihályi Mihály, aki évtizedekig kutatta az általa „tökéletes élményként” megfogalmazott érzést, melyet flow-nak, vagyis áramlásnak, áramlatnak nevezett el. Az író azt vallja, hogy a legszebb élmények az életben általában a komoly munkával elért tettekhez kapcsolódnak és nagyrészt nem relaxált állapotban megélt kellemes pillanatokhoz. A flow élmény tehát olyan állapot, amit az egyén hoz létre és nem csak megtörténik vele. Csíkszentmihályi szerint ezek az élmények a megtörténésük pillanatában nem mindig a legkellemesebbek, azonban mégis magukban hordozzák, hogy ott és akkor feloldódik bennük az ember és a fájdalom, vagy nehézség ellenére is véghez visszük a cselekvést, pusztán csak önmaga öröméért, mely így végül meghatározóan szép élményként marad meg az emlékezetünkben. Ez az állapot gyakran jelentkezik például sportolás, művészetek gyakorlása, játék közben, de lényegében bármilyen hobbi, vagy tevékenység során, melyet szívesen végez az egyén. Például zenehallgatás, vagy jóga közben a testi és érzéki adottságok, költészetben való elmélyedéskor pedig a szimbolikus érzékek használtak.
Hogyan kerülhetünk flow-ba?
Csíkszentmihályi azonban nem csak magát az élményt kutatta, hanem az annak a szándékos elérésére való képességet; szerinte a boldogságot az életben az ember a saját belső lényének kontroll alatt tartásával érheti el, amit csak akkor tud uralom alatt tartani, ha már elég jól ismeri azt. A flow létrejöttéhez szükség van még az egyén tudatában uralkodó rendre, mely akkor tud létrejönni, hogyha figyelmét valószerű célok felé irányítja, vagyis a képességei egyensúlyban vannak az elérendő cél nehézségével.
Tehát ha a kihívások túl magasak a képességekhez képest, akkor az egyén szorongást él meg, azonban, ha pont fordítva van, akkor unalom jelentkezik. A flow állapot pont abban a tökéletes középállapotban jelenik meg, amikor az egyén képességei és a kihívásai harmóniában vannak.
Csíkszentmihályi Mihály kutatásaiban felfedezte, hogy az általa vizsgált flow állapotokban, legyen szó bármilyen tapasztalásról, amely akár szerencsén, akár versengéses alapokon nyugodott, mind volt valami megegyező, mégpedig az, hogy közben az alanyok megélhették a felfedezés élményét. Ezáltal az öröm által nőtt a teljesítőképesség, mely következtében az alanyok fejlődtek és átformálódott a személyiségük. Valamilyen cél felé történő összpontosítás magával hozza a belső rendet és minden másról megfeledkezik közben a cselekvő. A teljesség érzése akkor érkezik el, amikor a kvalitások kihasználtak, amikor lelkileg és szellemileg is az egyén irányít. Emellett mindezek gyakorlása és fejlesztése hozzájárul a folyamatos csiszolódáshoz, tökéletesedéshez.
Flow a munkahelyen
Mindezekből az is kitűnik, hogy fontos lehet megtanulni a munka folyamatait is áramlat tevékenységekké konvertálni, hiszen manapság az emberiség nagy része életének jelentős hányadát munkával és kapcsolatteremtéssel tölti. A flow a munkahelyeken is elérhető, sőt, azok a cégek, akiknek fontos, hogy a munkavállaóik egyensúlyban és hatékonyan tudjanak dolgozni és ne induljanak el a kiégés felé vezető úton, azok szándékosan törekednek arra, hogy monitorozzák a kollégák képességeit és a feléjük támasztott követelményeket. Mindezek kulcsa a személyre szabott munkahelyi feladatok és a megfelelően kialakított munkahelyi környezet.
Mindenki átélhet flow-t?
Fontos kiemelni, hogy a flow élményt a világon bárki képes átélni, ez nem csak kiváltságos társadalmak embereinek adatik meg. Csíkszentmihályi az egyik flow-val kapcsolatos kutatása során a föld számottevő pontján készített interjúkat az áramlat élmény átéléséről, különböző foglalkozású, státuszú emberekkel és mindannyian ugyanolyan élményként számoltak be a jelenségről. Szerinte a kultúra feladata az, hogy oltalma alá vegye ez alól a benne élőket. A flow állapot megélésének lehetőségét megteremteni próbáló nemzetek lakói eredményesebbek lehetnek az életben és nagyobb harmóniát képesek megélni a mindennapokban. Az eltérő kultúrák különböző szabályrendszerek szerint működnek, minél inkább alkalmazkodik ez a rendszer az adott népesség adottságaihoz és képességeihez, a lakosok annál gyakrabban tudják megélni az áramlást.
Az, hogy miként képes az ember megélni a flow-t, hogyan képes összpontosítani, az sok összetevőn alapulhat. Vannak, akik genetikai okokból képesek jobban fókuszálni, vannak, akiknek ez kevésbé erősségük. Manapság sokan szenvednek figyelemzavarban mind a felnőttek, mind pedig a gyermekek körében, mely a testük, biológiai rendszerük kémiai egyensúlytalanságából, vagy gyermekkori okokból fakadhat. A figyelem bárminemű zavara a flow megélésére is rossz hatással van, mivel amikor valaki nem tudja koordinálni a figyelmét, nem lesz képes a flow általi valódi öröm átélésére sem. Emellett az író szerint a túlzott Én-tudat is gátat tud szabni a flow megélésének, mivel a folytonos szorongás attól, hogy az egyén milyen hatással van a környezetére nem hagyja a figyelmét összpontosulni és ezáltal képtelen örömöt megélni. A túlkontrollált figyelem is nehezíti az áramlatban való feloldódást, mivel az a könnyebbség nem tud megvalósulni benne, amely a flow élményt táplálni tudná, amitől a flow önmagáért valóan tud létrejönni.
Szakirodalom
Csíkszentmihályi, M., & LeFevre, J. (1989). Optimal experience in work and leisure. Journal of Personality and Social Psychology, 56, 815–822.
Csíkszentmihályi, M. (1990). Flow: Az áramlat. Budapest, Akadémia Kiadó.
