A következő gondolatokat és azok összegzését kedves szupervízorom, Fazekas Krisztián inspirálta, aki támogatásával és meglátásaival segített mélyebben integrálni a két hivatásom közötti párhuzamokat. Illetve köszönöm a sok tanítást lelkes coachomnak, Csete Niának, aki elindított és ösztönzött és azóta is kísér ezen az úton.

Hogyan kapcsolódhat egymáshoz az építészet és a pszichológia, két látszólag eltérő szakma? Hogyan használhatom pszichológusként az építész identitásomat is? A válasz bennem egyértelmű: mindkettő rendszereket formál, épít és értelmez. Az egyik a külső teret, a másik a belsőt. Mindkettő az emberi létezés funkcionális szövetét alkotja.

Szövet
Építészként megtanultam a városi szövetbe belehelyezni egy épületet. Amikor tervezek, nemcsak az építési telket veszem figyelembe, hanem a városrész teljes kontextusát: a sűrűséget, a szabályozásokat, a stílust, az anyaghasználatot, a színeket, az illatokat és az érzeteket. Ugyanígy tekintek az emberekre is. Pszichológusként nem csupán az egyént látom magam előtt, hanem mindazt, ami formálta őt: a családi és baráti kötelékeit, a kimondott és kimondatlan történeteit, a megélt örömöket és fájdalmakat, mindazt, ami észrevétlenül is beleszövődik a lényébe. Látom őt a maga teljességében – a legapróbb rezdüléseiben, a legmélyebb rétegeiben, az egyedi és leutánozhatatlan szövetben, amelyben ő maga a minta.

Zoom
Építészként képesnek kell lenni a folyamatos perspektíva- és léptékváltásra, a ki- és bezoomolásra. Mindamellett, hogy tervezőként városi léptékben is gondolkozom, az épületet a legapróbb részletéig ismernem kell – az utolsó csavarig és fugavastagságig. Minden egyes részt egy komplexen működő rendszerben kell elhelyeznem, hogy a létrejött ház jól funkcionáló, használható, szerethető és időtálló legyen. Pszichológusként is ezt a szemléletet alkalmazom: egy teljes rendszert látok, de képes vagyok egészen közelről is vizsgálni azokat az apró, nagyon finom lelki mozzanatokat, amelyek meghatározzák az emberi működést. A figyelemnek és észlelésnek ebben a fókuszváltásában rejlik a valódi megértés és a gyógyulás lehetősége. Ott, ahol megteremtődhet a rész-egész harmóniája.

Funkció
Egy épületben funkcionális rend van, mindennek megvan a maga helye és szerepe, mely a saját és a többi helyiség funkcióját is figyelembe veszi. Helye és tere van a megérkezésnek, nem eshetünk be rögtön a hetedik torony hetedik szobájába, mert a tér és az idő is struktúrát igényel.
Ugyanígy van ez az emberi lélekben is. Pszichológusként segítek feltérképezni azokat az elveszett részeket – „szobákat”- amelyeknek funkciója és helye van az életedben, de valamilyen okból nem alakultak ki, vagy az évek során elveszett a hozzájuk tartozó kulcs. Ahogyan egy építész a tér dinamikáját tervezi meg, úgy segítek én is a belső világod struktúráját megérteni és újrarendezni.

Koncepció
Egy jó épületnek van egy vezérfonala, egy koncepciója. Ez az építész szíve-lelke, az érzések és a szaktudás összeforrása, a tervezés esszenciája. Egy olyan legbensőbb szikra, amely áthatja az alaprajzi és a tömegformálást, az épület körvonalait, az alkalmazott anyagokat, a falak elhelyezését. Ezt az épületen belül járva nem mindig látjuk, de érezzük, mint az óceánokban a lassú áramlatokat. Érezzük azt az erőt, amely a felszín alatt rendet alkot, irányt mutat. Ez egy olyan látható és láthatatlan rendezőelv, amelyhez szüntelenül visszatérhetünk. Pszichológusként is mindig igyekszem megtalálni azt a szervezőerőt, amely az adott kliens útját segíti, amely mentén kísérhető. Egy kapaszkodó, amelyre bármikor visszapillanthatunk, hogy újra értékelni tudjuk az elhelyezkedésünket a térben.

Térformálás
Az építészet nem csupán falakat és tereket alkot – hatással van azokra, akik az épített térben élnek, dolgoznak, vagy akár csak áthaladnak rajta. Egy jól megformált tér érzéseket kelt, irányít és mesél – szavak vagy jelek nélkül. Pár fal elhelyezése, a fény és árnyék játéka, a tér szűkülése vagy tágulása mind olyan egyszerűnek tűnő eszközök, amelyek mély benyomást hagynak bennünk. Az építészet képes történeteket elmesélni anélkül, hogy kimondaná őket – elég, ha jelen vagyunk, megérezzük és hagyjuk, hogy megtörténjen.
Ahogyan nincs két egyforma tér, úgy nincs két egyforma ember sem. Egy jó tervező ráérez egy tér esszenciájára és ezt az elrendezéssel, a színekkel, a fényekkel és az anyagokkal fejezi ki. Az emberi lélek is ilyen: egyedi, megismételhetetlen. Hiszem, hogy mindenki képes egy olyan belső világot kialakítani, amely igazán önmagát tükrözi és amelyben levetheti azokat a hozott, vagy tanult mintázatokat, amelyek már nem szolgálják őt.

Egy igazán jó épületben mindig van valami, amit csak a lélek ért. Az építészet egyszerre a mérnöki tudás és a művészet, a rendszer és a rendszertelenség, a funkció és az érzetek találkozása. Ezen a síkon az építészet és a pszichológia képes eggyé válni: mindkettő struktúrát teremt és hatással van arra, hogyan érezzük magunkat a világban. Mindkettő az emberi létezés formálásának művészete.

Képek forrása:
1. https://www.coverings.com/blog/keynote-chad-oppenheim/
2. https://www.arch2o.com/the-magic-of-light-and-shadow/